Fogalom Tár |
|
Az oldalon történő kereséshez nyomd le a "CTRL+F" billentyűkombinációt ! |
|
SZÁMÍTÁSTECHNIKA / INFORMATIKA |
|
Adat |
|
Adatbázis-kezelő |
|
Algoritmus |
|
Állomány (file, fájl) |
|
BIOS |
|
Bit |
|
Byte (bájt) |
|
|
|
Eljárás |
|
Függvény |
|
GUI |
|
Hardware (hardver) |
|
Helyi hálózat |
|
Hír |
|
Informatika |
|
Információ |
|
Internet |
|
IP-cím |
|
Kiterjedt hálózat |
|
Könyvtár |
|
Közlemény |
|
Multimédia |
|
(Operating System) |
|
Periféria |
|
Processzor |
|
Program |
|
Software (szoftver) |
|
Számítástechnika |
|
Számítógép |
|
Szemantika |
|
Szintaxis |
|
Szövegszerkesztő |
|
Táblázatkezelő |
|
Tömörítés |
|
Városi hálózat |
|
Vírus |
|
KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TUDNIVALÓK |
|
Adattár |
Olyan dokumentum, amely konkrét tényeket, információkat tartalmaz.
|
Agyag |
Az írás anyaga Mezopotámiában. Az agyagtábla a könyv őse. A teleírt táblákat napon kiszárították vagy kiégették.
|
Bibliográfia |
Az írásművekből készült jegyzék. A görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni. Az önálló bibliográfia külön füzetben vagy könyvben jelenik meg. A rejtett bibliográfia más műben található.
|
Címfej |
Az időszaki kiadvány címlapja. Tartalmazza a lap címét, jellegét, megjelenési idejét, évfolyamát, számának megnevezését.
|
Címlap |
A könyveknek (általában) az első lapja, amely a könyv legfontosabb adatait tartalmazza. Az első oldal neve címoldal, a hátoldal neve címlapverzió.
|
Címszó |
Lexikonokban, szótárakban a szócikk első szava. Tipográfiailag (más betűtípus vagy kiemelt szedés) kiemelt szó.
|
Diafilm |
Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Rendszerint 16 vagy 35 mm széles filmre rögzített álló képsor, amelyet képről képre haladva vetítenek.
|
Dokumentum |
Minden információt tartalmazó tárgy, könyv, folyóirat, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. Eredeti jelentése: bizonyíték.
|
|
A dokumentumokat tartalmuk szerint rendszerező osztályozási rendszer, amelyet a tizedes számok rendszere alapján alakítottak ki. A tudományokat tíz főosztályba sorolja. A főtáblázati számokat segédtáblázatok egészítik ki.
|
Ékírás |
Az ókori Mezopotámiában kifejlődött írásmód. A sumérok találták fel az i.e. 4. évezredben. Az írásjeleket háromszögűre hegyezett náddal vagy fapálcákkal agyagtáblába rótták. A megőrzésre szánt darabokat kiégették, a hosszabb szövegeket tartalmazó táblákat összefűzték. Így maradt ránk a Gilgames eposz szövege is.
|
|
Az információkat elektronikus jelekkel viszik fel arra az anyagra, amelyen tárolják (videoszalag, floppy stb.). Láthatóvá tételük egy arra alkalmas eszköz segítségével lehetséges.
|
Élőfej |
Könyvek, folyóiratok lapjain az első sor feletti, oldalanként, fejezetenként változó cím, amely utal az oldal vagy fejezet tartalmára, s így megkönnyíti a mű használatát. A szótárakban és lexikonokban az oldal első és utolsó szava szerepel élőfejként.
|
Enciklopédia |
Az információt a lexikonnál nagyobb, összefüggő csoportokban tárgyalja. Alkalmas arra, hogy az egyes tudományágak és eredmények összefüggésére mutasson rá.
|
Folyóirat |
Általában szabályos időközönként (kéthetente, havonta, negyedévente) megjelenő, egységesen szerkesztett, meghatározott tárgyú időszaki kiadvány.
|
Fülszöveg |
A könyv védőborítójának két behajtott oldalára nyomtatott szöveg, amely ismertetést tartalmaz a könyvről, a szerzőről.
|
Gutenberg |
Német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. Fő munkája a kéthasábos, 42 soros Biblia. Találmányának pontos idejét nem ismerjük.
|
Hangkazetta |
Nem hagyományos könyvtári dokumentum. A hang mágnesszalagon való rögzítése, tárolása.
|
Hanglemez |
Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Mechanikai úton rögzített, hang tárolására szolgáló műanyagból (bakelit) sajtolt lemez. A rögzített anyag hangerősítő berendezéssel ismét meghallgatható.
|
Hieroglifa |
Az óegyiptomi írás jele.
|
Hírlap |
Összefoglaló, általánosan használt megjelölés. A napi politikai, közéleti és egyéb eseményekről tájékoztató, szabályos időközönként megjelenő időszaki kiadvány.
|
Hungarica irodalom |
Bármely magyar vonatkozású kiadvány vagy nem publikált dokumentum. Kategóriái:
|
Időszaki kiadvány |
Olyan kiadvány, amelynek megjelenési időtartama nincs előre meghatározva. Évfolyamokból és számokból áll.
|
Iniciálé |
Latin eredetű szó. Jelentése: nagyobb, díszes kezdőbetű, amelyet a kódexekben gyakran színeztek.
|
Iskolai könyvtár |
Általános és középfokú oktatási intézmények könyvtára. Feladata az intézményben folyó oktató-nevelő- és tanulmányi munka segítése, valamint a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelése.
|
Katalógus |
A könyvtár állományát képező dokumentumok leírásának rendezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Fajtái:
|
Keresztkatalógus |
A leíró (betűrendes) katalógus fajtája. Olyan katalógus, amely egyesíti a szerzői betűrendes és a cím szerinti katalógust.
|
Kézikönyv |
|
Kódex |
Kézzel írt könyv, amely a 4-14. században keletkezett. Anyaga eleinte pergamen, a 13. századtól papír is. Két fatábla közé erősítették, innen a neve (caudex = fatörzs). Tartalma változatos, de legtöbbször egyházi vonatkozású.
|
Kolofon |
A címlap hátoldalán vagy a könyv végén a kiadásra vonatkozó adatokat közlő záradék.
|
Könyv |
Írott vagy nyomtatott szöveget tartalmazó, a közösségnek szánt hosszabb mű. Alakja és anyaga az évezredek során változott agyag, pergamen, papír.
Használat szerint:
|
Könyvtár |
Bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett dokumentum-gyűjtemény.
|
Közművelődési könyvtár |
Egy település, illetve valamely munkahely legszélesebb rétegeinek igényeit kielégítő könyvtárfajta.
|
Lexikon |
Az ismeretek összességét vagy egy-egy szaktudomány fogalmait, neveit betűrendben ismertető kézikönyv. Fajtái:
|
Miniatúra |
Apró, kis alakú képek. Eredetileg a kódexek nagyobb alakú, díszes kezdőbetűit nevezték így.
|
Multimédiás dokumentumok |
Számítástechnikai fogalom, a szöveg mellett, esetleg helyett álló- vagy mozgóképet, animációt, hangot is tartalmazó számítógépes információforrás.
|
Napilap |
Naponta megjelenő lap, amely bel- és külpolitikai, közéleti és egyéb eseményekről szóló információt tartalmaz.
|
|
Egy ország központo könyvtárának az elnevezése. Magyarország nemzeti könyvtára az 1770-es évektől az Egyetemi Könyvtár volt, majd a 19. század folyamán átvette ezt a szerepet az Országos Széchényi Könyvtár. Feladata:
|
Osztólap |
A katalóguscédulák tagolására használt, közülük kiemelkedő karton. A kiemelkedő részre:
|
Őrszó |
Régi könyvek, kódexek oldalainak jobb alsó sarkában olvasható szó vagy szótag, amely azt jelzi, hogy a következő oldal milyen szóval, szótaggal kezdődik.
|
Papirusz |
Az egyiptomi sásból készített, írásra alkalmas anyag, amelyet főként az egyiptomiak használtak.
|
Pergamen |
Finoman kidolgozott, írásra alkalmassá tett juh-, kecske- vagy borjúbőr. Elő-Ázsiában már időszámításunk előtt írtak rá, főleg Pergamon városában.
|
Raktári jelzet |
Betűkből, számokból vagy ezek kombinációjából áll. Rákerül a dokumentumra és a katalóguscédulára. Megmutatja a könyvek helyét a polcon.
|
Rendszó |
Az a szó, amelynek alapján a katalóguscédulát a katalógusszekrénybe besoroljuk. Lehet a szerző neve, a mű címe stb. A katalóguscédulán aláhúzással jelöljük.
|
Szakbibliográfia |
Egy ismeretág rendszerező irodalomjegyzékének neve. Feladata a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek tájékoztatása.
|
Szakkatalógus |
A dokumentumokat tárgyuk alapján csoportosítja. Felvilágosít arról, hogy a könyvtárban bizonyos tárgyról milyen dokumentumok találhatók.
|
|
|
Szócikk |
A lexikonokban, szótárakban a címszó és annak ismertetése. Tartozhat hozzá irodalomjegyzék is.
|
Szótár |
A nyelv szókincsét vagy ennek egy részét tartalmazó, betűrendbe sorolt jegyzék.
|
Tárgyszókatalógus |
A besorolás a tárgyszavak szerint történik. Gyors tájékozódásra kiválóan alkalmas.
|
Videokazetta |
Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Az információt a szalagon lévő, gyárilag rögzített elemi mágnesek mágnesezésével tárolják. Visszajátszását videolejátszó teszi lehetővé.
|