Fogalom Tár

Az oldalon történő kereséshez nyomd le a "CTRL+F" billentyűkombinációt !



SZÁMÍTÁSTECHNIKA / INFORMATIKA

Adat
  • Az információáramlás egysége, tények, fogalmak, jelenségek mértékegység nélküli, jelentésüktől elvonatkoztatott formája
  • Mindazokat a jeleket, amelyek a feldolgozáshoz szükségesek, vagy annak folyamán vagy eredményeképpen megjelennek, adatoknak nevezzük
  • Testet öltött információ
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Adat_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)
Adatbázis-kezelő
Algoritmus
Állomány
(file, fájl)
BIOS
(Basic Input/Output System)
  • A hardver alapvető működését írányító program, mely a ROM-ban tárolódik. A gép indításakor a BOOT-olási folyamat itt kezdődik
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/BIOS
Bit
Byte
(bájt)
Csomagkapcsolt hálózat
Eljárás
  • Tevékenységek összessége, melyet meghívhatunk az eljárás nevére való hivatkozással
Függvény
  • Egy olyan kibővített eljárás, mely rendelkezik visszatérési értékkel
GUI
(Graphical User Interface)
Hardware
(hardver)
Helyi hálózat
(LAN=Local Area Network)
Hír
Informatika
Információ
Internet
IP-cím
(Internet Protocol)
Kiterjedt hálózat
(WAN=Wide Area Network)
Könyvtár
(directory, mappa, dosszié)
  • Névvel ellátott file-csoport
    • Főkönyvtár(gyökér, root): a fa-struktúra legfelső szintje
    • Alkönyvtár: egy könyvtárban lévő könyvtár
Közlemény
Multimédia
Operációs rendszer
(Operating System)
  • Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt
  • Egy olyan rendszer szoftver, amely nélkül a számítógép működésképtelen
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer
Periféria
  • A számítógéphez csatlakoztatható, annak képességét kibővítő elektronikus és elektromechanikus eszközök
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Perif%C3%A9ria
  • Bemeneti periféria(INPUT): amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják
  • Kimeneti periféria(OUTPUT): amelyek kizárólag a számítógépből történő adatkivitelt biztosítják
  • Be-/Kimeneti periféria(párbeszédes): amelyek a számítógépbe illetve a számítógépből történő adatbe- illetve kivitelt biztosítják
Processzor
(CPU=Central Processing Unit)
Program
  • Az a véges számú lépésből álló utasítássorozat, amely a számítógép működését a kívánt feladat megvalósításának megfelelően vezérli
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Program
Software
(szoftver)
Számítástechnika
Számítógép
Szemantika
  • Annak a megadása, hogy az egyes utasítások milyen tevékenységet végeznek, hogy hatásukra milyen változások zajlanak le a számítógép memóriájában és egyéb perifériáin
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemantika
Szintaxis
  • Egy programozási nyelv esetén azon szabályok, feltételek összességét, amelyek segítségével definiálható, hogy egy ezen a nyelven írott programot mikor tekintünk helyesnek
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Szintaxis
Szövegszerkesztő
  • Olyan felhasználói szoftver, melynek segítségével dokumentumokat készíthetünk, formázhatunk, szövegeket másolhatunk, helyesírásilag ellenőrizhetjük, nyomtatás előtt megnézhetjük, hogyan néz ki (WYSIWYG=What You See Is What You Get)
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6vegszerkeszt%C5%91
Táblázatkezelő
Tömörítés
Városi hálózat
(MAN=Metropolitan Area Network)
Vírus


KÖNYVTÁRHASZNÁLATI TUDNIVALÓK

Adattár Olyan dokumentum, amely konkrét tényeket, információkat tartalmaz.
  1. Almanach, évkönyv
  2. Eseménytár (eseménynaptár, kronológia)
  3. Cím- és névtárak
Agyag Az írás anyaga Mezopotámiában. Az agyagtábla a könyv őse. A teleírt táblákat napon kiszárították vagy kiégették.

Bibliográfia Az írásművekből készült jegyzék. A görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni. Az önálló bibliográfia külön füzetben vagy könyvben jelenik meg. A rejtett bibliográfia más műben található.

Címfej Az időszaki kiadvány címlapja. Tartalmazza a lap címét, jellegét, megjelenési idejét, évfolyamát, számának megnevezését.

Címlap A könyveknek (általában) az első lapja, amely a könyv legfontosabb adatait tartalmazza. Az első oldal neve címoldal, a hátoldal neve címlapverzió.

Címszó Lexikonokban, szótárakban a szócikk első szava. Tipográfiailag (más betűtípus vagy kiemelt szedés) kiemelt szó.

Diafilm Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Rendszerint 16 vagy 35 mm széles filmre rögzített álló képsor, amelyet képről képre haladva vetítenek.

Dokumentum Minden információt tartalmazó tárgy, könyv, folyóirat, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. Eredeti jelentése: bizonyíték.
  1. Nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok)
  2. Audiovizuális dokumentumok (hanglemez, hangkazetta, diafilm, videokazetta, mozgófilm)
  3. Elektronikus információhordozók (floppy, CD-ROM)
Egyetemes Tizedes Osztályozás A dokumentumokat tartalmuk szerint rendszerező osztályozási rendszer, amelyet a tizedes számok rendszere alapján alakítottak ki. A tudományokat tíz főosztályba sorolja. A főtáblázati számokat segédtáblázatok egészítik ki.
  1. Általános művek
  2. Filozófia (lélektan)
  3. Vallás (mitológia)
  4. Társadalomtudományok (politika, nevelés, néprajz stb.)
  5. Jelenleg üresen áll (egyes könyvtárakban nyelvtudomány)
  6. Természettudományok (matematika, csillagászat, kémia stb.)
  7. Alkalmazott tudományok (technika, számítástechnika stb.)
  8. Művészet (festészet, zene, film, sport stb.)
  9. Nyelvtudomány, Irodalomtudomány
  10. Földrajz, Történelem
Ékírás Az ókori Mezopotámiában kifejlődött írásmód. A sumérok találták fel az i.e. 4. évezredben. Az írásjeleket háromszögűre hegyezett náddal vagy fapálcákkal agyagtáblába rótták. A megőrzésre szánt darabokat kiégették, a hosszabb szövegeket tartalmazó táblákat összefűzték. Így maradt ránk a Gilgames eposz szövege is.

Elektronikus információhordozó Az információkat elektronikus jelekkel viszik fel arra az anyagra, amelyen tárolják (videoszalag, floppy stb.). Láthatóvá tételük egy arra alkalmas eszköz segítségével lehetséges.

Élőfej Könyvek, folyóiratok lapjain az első sor feletti, oldalanként, fejezetenként változó cím, amely utal az oldal vagy fejezet tartalmára, s így megkönnyíti a mű használatát. A szótárakban és lexikonokban az oldal első és utolsó szava szerepel élőfejként.

Enciklopédia Az információt a lexikonnál nagyobb, összefüggő csoportokban tárgyalja. Alkalmas arra, hogy az egyes tudományágak és eredmények összefüggésére mutasson rá.

Folyóirat Általában szabályos időközönként (kéthetente, havonta, negyedévente) megjelenő, egységesen szerkesztett, meghatározott tárgyú időszaki kiadvány.

Fülszöveg A könyv védőborítójának két behajtott oldalára nyomtatott szöveg, amely ismertetést tartalmaz a könyvről, a szerzőről.

Gutenberg Német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. Fő munkája a kéthasábos, 42 soros Biblia. Találmányának pontos idejét nem ismerjük.

Hangkazetta Nem hagyományos könyvtári dokumentum. A hang mágnesszalagon való rögzítése, tárolása.

Hanglemez Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Mechanikai úton rögzített, hang tárolására szolgáló műanyagból (bakelit) sajtolt lemez. A rögzített anyag hangerősítő berendezéssel ismét meghallgatható.

Hieroglifa Az óegyiptomi írás jele.

Hírlap Összefoglaló, általánosan használt megjelölés. A napi politikai, közéleti és egyéb eseményekről tájékoztató, szabályos időközönként megjelenő időszaki kiadvány.

Hungarica irodalom Bármely magyar vonatkozású kiadvány vagy nem publikált dokumentum. Kategóriái:
  1. A mindenkori Magyarország területén kiadott, előállított dokumentum;
  2. Magyar nyelven bárhol megjelentetett dokumentum;
  3. Magyar szerzők bármely nyelven, bárhol megjelentetett kiadványai;
  4. Tartalmukban magyar vonatkozású kiadványok.
Időszaki kiadvány Olyan kiadvány, amelynek megjelenési időtartama nincs előre meghatározva. Évfolyamokból és számokból áll.

Iniciálé Latin eredetű szó. Jelentése: nagyobb, díszes kezdőbetű, amelyet a kódexekben gyakran színeztek.

Iskolai könyvtár Általános és középfokú oktatási intézmények könyvtára. Feladata az intézményben folyó oktató-nevelő- és tanulmányi munka segítése, valamint a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelése.

Katalógus A könyvtár állományát képező dokumentumok leírásának rendezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Fajtái:
  1. Betűrendes leíró katalógus;
  2. Szakkatalógus;
  3. Tárgyszókatalógus.
Keresztkatalógus A leíró (betűrendes) katalógus fajtája. Olyan katalógus, amely egyesíti a szerzői betűrendes és a cím szerinti katalógust.

Kézikönyv
  1. Összefoglaló kézikönyv: Egy tudományágban elért eredményeket, alapvető tudnivalókat összegző, általában nagyobb terjedelmű könyv;
  2. Adattár: A lexikonok, adattárak és más, a tájékoztatásban használt művek egyik elnevezése.
  3. Térképek, atlaszok
Kódex Kézzel írt könyv, amely a 4-14. században keletkezett. Anyaga eleinte pergamen, a 13. századtól papír is. Két fatábla közé erősítették, innen a neve (caudex = fatörzs). Tartalma változatos, de legtöbbször egyházi vonatkozású.

Kolofon A címlap hátoldalán vagy a könyv végén a kiadásra vonatkozó adatokat közlő záradék.

Könyv Írott vagy nyomtatott szöveget tartalmazó, a közösségnek szánt hosszabb mű. Alakja és anyaga az évezredek során változott agyag, pergamen, papír.

Használat szerint:
  1. Helyben használható könyvek (piros csík jelzi)
  2. Kölcsönözhető könyvek
Tartalom szerint:
  1. Szépirodalmiak
  2. Ismeretközlők
    • Ismeretterjesztő művek
    • Szakkönyvek
    • Tankönyvek
    • Segédkönyvek
A könyv részei:
  1. Könyvborító
    1. Védőborító
    2. Kötéstábla
    3. Gerinc
    4. Fülszöveg
  2. Könyvtest (belső rész)
    1. Védőlap
    2. Előzéklap
    3. Címlap
    4. Számozott oldalak
    5. Mellékletek, táblák
Könyvtár Bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett dokumentum-gyűjtemény.
  1. Nemzeti könyvtár
  2. Szakkönyvtár
  3. Közművelődési könyvtár
  4. Iskolai könyvtár
Közművelődési könyvtár Egy település, illetve valamely munkahely legszélesebb rétegeinek igényeit kielégítő könyvtárfajta.

Lexikon Az ismeretek összességét vagy egy-egy szaktudomány fogalmait, neveit betűrendben ismertető kézikönyv. Fajtái:
  1. Általános lexikon;
  2. Szaklexikon.
Miniatúra Apró, kis alakú képek. Eredetileg a kódexek nagyobb alakú, díszes kezdőbetűit nevezték így.

Multimédiás dokumentumok Számítástechnikai fogalom, a szöveg mellett, esetleg helyett álló- vagy mozgóképet, animációt, hangot is tartalmazó számítógépes információforrás.

Napilap Naponta megjelenő lap, amely bel- és külpolitikai, közéleti és egyéb eseményekről szóló információt tartalmaz.

Nemzeti könyvtár Egy ország központo könyvtárának az elnevezése. Magyarország nemzeti könyvtára az 1770-es évektől az Egyetemi Könyvtár volt, majd a 19. század folyamán átvette ezt a szerepet az Országos Széchényi Könyvtár. Feladata:
  1. Az adott országban megjelent nyomtatványok és az országra vonatkozó külföldi irodalom beszerzése a teljesség igényével;
  2. Nemzeti bibliográfia kiadása;
  3. Könyvtárközi kölcsönzés;
  4. stb.
Osztólap A katalóguscédulák tagolására használt, közülük kiemelkedő karton. A kiemelkedő részre:
  1. Betűrendes katalógusban az ábécé egyes betűcsoportjai kerülnek;
  2. Szakkatalógusban a szakjelzetek;
  3. Tárgyszókatalógusnál pedig egyes tárgyszavak.
Őrszó Régi könyvek, kódexek oldalainak jobb alsó sarkában olvasható szó vagy szótag, amely azt jelzi, hogy a következő oldal milyen szóval, szótaggal kezdődik.

Papirusz Az egyiptomi sásból készített, írásra alkalmas anyag, amelyet főként az egyiptomiak használtak.

Pergamen Finoman kidolgozott, írásra alkalmassá tett juh-, kecske- vagy borjúbőr. Elő-Ázsiában már időszámításunk előtt írtak rá, főleg Pergamon városában.

Raktári jelzet Betűkből, számokból vagy ezek kombinációjából áll. Rákerül a dokumentumra és a katalóguscédulára. Megmutatja a könyvek helyét a polcon.

Rendszó Az a szó, amelynek alapján a katalóguscédulát a katalógusszekrénybe besoroljuk. Lehet a szerző neve, a mű címe stb. A katalóguscédulán aláhúzással jelöljük.

Szakbibliográfia Egy ismeretág rendszerező irodalomjegyzékének neve. Feladata a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek tájékoztatása.

Szakkatalógus A dokumentumokat tárgyuk alapján csoportosítja. Felvilágosít arról, hogy a könyvtárban bizonyos tárgyról milyen dokumentumok találhatók.

Szóbeli beszámoló
  1. A téma pontos meghatározása
  2. Anyaggyűjtés - tájékozódás a téma irodalmában
  3. Jegyzetelés
  4. Jegyzetek rendezése
  5. Vázlatkészítés
  6. Szövegalkotás
Szócikk A lexikonokban, szótárakban a címszó és annak ismertetése. Tartozhat hozzá irodalomjegyzék is.

Szótár A nyelv szókincsét vagy ennek egy részét tartalmazó, betűrendbe sorolt jegyzék.

  1. Helyesírási szótár
  2. Szakszótár
  3. Történeti-etimológiai szótár
  4. Szinonímaszótár
  5. Értelmező szótár
Tárgyszókatalógus A besorolás a tárgyszavak szerint történik. Gyors tájékozódásra kiválóan alkalmas.

Videokazetta Nem hagyományos könyvtári dokumentum. Az információt a szalagon lévő, gyárilag rögzített elemi mágnesek mágnesezésével tárolják. Visszajátszását videolejátszó teszi lehetővé.